TUDÁSTÁR
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A HŐSZIGETELÉSRŐL
Mi is az a hőszigetelés?
A hőszigetelő rendszereket meglévő és új épületek falainak külső hőszigetelésére fejlesztették ki.
Napjainkban a leginkább elterjedtek a polisztirol (EPS) alapú és a kőzetgyapot alapú homlokzati hőszigetelő rendszerek. Mindkét hőszigetelő rendszer alkalmazható régi és új homlokzatok szigetelésére. Ezeket a hőszigetelő rendszereket kizárólag külső fali hőszigetelésreajánlott felhasználni mert a belső oldali hőszigeteléspenészedéshez vezet!
Hőszigetelő rendszer alkalmazása esetén a falszerkezeteken akár 70%-kal csökkenthető a hőveszteség.
Hogyan válasszunk hőszigetelő rendszert?
Több évtizede már, hogy az épületeket homlokzati hőszigetelő rendszerrel látják el. Ezzel az innovatív megoldással jelentős energiamegtakarítás érhető el és a belső klíma is kellemessé tehető. A technológia minden típusú épület esetében alkalmazható, akár tégla, akár panel, akár könnyűszerkezetes házról van szó. Az elmúlt évtizedekben a hőszigetelő rendszerek is fejlődtek, nagyobb teljesítményre képesek.
Érdemes szakemberrel megterveztetnie, milyen típusú és teljesítményű hőszigetelő rendszerre van szüksége. Új építés esetén az épületnek meg kell felelnie a mindenkor érvényben lévő hőtechnikai előírásoknak, de a kívánt cél elérése érdekében az utólagos homlokzati hőszigetelésnél is érdemes úgy megválasztani a hőszigetelés típusát és vastagságát, mint ha új építésről lenne szó. Annál is inkább, mert az utólagos szigetelésekre vonatkozó hőtechnikai előírások szigorodni fognak az elkövetkezendő években. Nem érdemes spórolni a hatékonyságon.
GONDOLKODJUNK RENDSZERBEN!
A homlokzati hőszigetelő rendszer az érvényes előírások alapján készletnek minősül, ami azt jelenti, hogy a rendszerelemeket a gyártó úgy állítja össze, hogy azok egymásra épülnek, és ezzel érik el az előírásszerű teljesítményt. A gyártó által összeállított rendszer elemeit más-más termékkel helyettesítve a minőség nem garantált, és nem adható az ilyen hőszigetelésre rendszergarancia sem.
Homlokzati hőszigetelő rendszer rétegrendje (faltól kifele): ragasztó tapasz (pont-perem módszerrel), hőszigetelő lemez, dübel, erősítő háló ragasztó tapasszal rögzítve, alapozó, színezett vékonyvakolat.
RENDSZERGARANCIA? IGEN!
A homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozóan a Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉSZ) irányelveket fogalmazott meg, amely innen tölthető le: MÉSZ műszaki irányelv, és kivitelezési irányelveket is megfogalmazott: Hőszigetelő rendszerek kivitelezési irányelve.
GYAKORI KÉRDÉSEK
Az EPS (expandált polisztirol) hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab . Gőzzel történő hőkezeléssel, az alapanyagban lévő pentánnal kerül habosításra. Szintén már az alapanyagba kevert égéskésleltető adaléknak köszönhetően önkioltóan viselkedik. Az anyag készítése során hőkezeléssel kiégetik a pentánt, így nagyon apró lyukak keletkeznek az anyagban, amik jó hőszigetelést biztosítanak. A hőkezelés után az anyag már nem fog égni. Legnagyobb felhasználója az építőipar, döntően hőszigetelési célra, de speciális eljárással roppantott termékei lépéshangszigetelésre is alkalmasak. A kész terméket formázó szerszámba történő habosítással készül; az un. formahabosított EPS ami közel zártcellás szerkezetű, a normál EPS-hez képest nagyobb mechanikai szilárdsággal, jobb hőszigetelő képességgel és elhanyagolhatóan csekély vízfelvétellel. Készül grafitadalékos EPS is, ami a „fehérhaboknál” 10-15%-al jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik.
A grafitos polisztirol úgy készül, hogy a hagyományos expandált lap alapanyagához grafitport adnak adalékul, annak érdekében, hogy szigetelőképessége javuljon. Az így megalkotott szigetelőanyag körülbelül 20-25 %-kal mutat jobb értéket, mint az ugyanolyan vastagságú EPS polisztirol. U értéke 0,032 W/m²K. Előnye, hogy kisebb vastagságú hőszigetelő réteg felvitelével, ugyanazt a hatást érhetjük el, mint egy vastagabb fehér EPS, vagy XPS polisztirol lappal. A grafitpor a gyúlékonysági tulajdonságát sem befolyásolja, az adalékanyagoknak köszönhetően. Ezek után azt gondolhatjuk, hogy a grafitos polisztirolnak csak előnyei vannak, ám a szürke színből adódhatnak hátrányaink is, különösen akkor, ha a szigetelési munkákat a nyári hőség időszakára tervezzük. Ezek a lapok ugyanis a direkt napsugárzás hatására erősen felmelegedhetnek, ami miatt a falra történő felragasztás, vagy a már felragasztott lapok rabicolása is meghiúsulhat, mivel a forró felületen túl gyorsan köt a ragasztó. A fehér expandált lapok esetén ez nem probléma. A gyártók igyekeztek kiküszöbölni ezt a hátrányt, így bizonyos típusoknál olyan felületkezelést alkalmaznak, aminek köszönhetően a grafitos lapok részben visszaverik a rájuk eső fényt, így a felmelegedés mértéke kisebb lesz. Az ára viszont az elkészítési technológia okán 20-25 %-kal magasabb, mint a hagyományos fehér tábláké. Ha a vékonyabb szigetelőréteg alkalmazása a cél, akkor viszont ugyanazért az árért hasonló szigetelési értékű, de vékonyabb rétegvastagságú eredményt érhetünk el.
Az ásványgyapot termékek, így az üveggyapot és a kőzetgyapot is kiváló tulajdonságokkal bírnak. Az EPS (hungarocell) szigetelőanyaggal szemben kiváló hangszigetelők, ráadásul nem éghető anyagok. Alkalmazásuk a házunk szinte minden részén kivitelezhető. Az üveggyapot szilikát alapú, természetes szigetelőanyag. Gyártása 1450 °C-on történik, a homokot és az újrahasznosított üveget összekeverik, majd a létrejött új üveget szálakra formázzák, ezután pedig centrifugális erővel préselik ki a folyékony üvegből a vékony szálakat, amelyek szinte azonnal megszilárdulnak. A szálakat kötőanyag tartja össze, minden szál érintkezési pontjánál, amit aztán magas hőmérsékleten polimerizálnak. Ezután formázzák és darabolják az üveggyapot elemeket.
Felhasználási területei:
- Homlokzati szigetelés: A tűzállóság és a jobb falszellőzés miatt egyre többen választják a kőzetgyapot termékeket. A szigetelési képessége körülbelül megegyezik az EPS-sel, de emellé kapjuk a tűzállóságok és a kedvezőbb akusztikai paramétereket. A vakolható kőzetgyapot lemezeket ugyanúgy kontakt, ragasztásos módszerrel rögzítjük a falra, mint az EPS-t. Szinte mindenhol az olvasható, hogy a kőzetgyapotos sziegtelés dupla annyiba kerül, mint az EPS szigetelés. Mi kiszámoltuk és valóban drágább a kőzetgyapotos szigetelés, de csak 25%-kal.
- Födém és tetőszigetelés
- Álmennyezet
- Födém és tetőszigetelés
XPS polisztirol zárt cellás lábazati hőszigetelés A lábazati szigetelő anyagok közül a legelterjedtebb a sokrétű alkalmazhatósága miatt a “zártcellás” XPS polisztirol” mely kerítések, pincék falai, földfelszín alatti szigetelésekhez, padlószigeteléshez, lapos tető szigeteléshez magas teherbírásuk és a vízállóságuk miatt mivel a vízfelvételük gyakorlatilag nulla. Lábazati gránit vakolatok és kőburkolatok alá is ezt használják.
Legfontosabb tulajdonságai:
- kiváló hőszigetelő képesség
- víztaszító képesség
- magas párataszító ellenállás
- kiváló nyomószilárdság
- mérettartás
Hőszigetelő rendszer garanciáról abban az esetben beszélünk, egy hőszigetelő rendszer engedéllyel igazoltan átesett olyan vizsgálaton, amelyen a megfelelősége igazolt (NMÉ), a gyártó változó idejű gyártói felelősséget vállal. A rendszergaranciát minden esetben a rendszert gyártó adja.
Az építési termékek forgalmazásának feltételeiről szóló 305/2011. sz. EU rendelet a homlokzati hőszigetelő rendszert készletnek minősíti. A meghatározás szerint (2. cikk, 2. pont) a készlet „egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni”.
A hőszigetelő rendszereket a minősítéskor nem elemenként, hanem összeépítve vizsgálják. Ez azt jelenti, hogy a tűzvédelmi, hő- és páratechnikai, mechanikai és vegyészeti vizsgálatok eredményei kizárólag a rendszer dokumentációjában felsorolt elemek előírásszerű beépítése esetén igazoltak.
Azaz egy tetszőlegesen összeválogatott homlokzati hőszigetelés nem rendelkezik semmiféle méréssel, vizsgálattal és igazolt paraméterrel, az elemek összeférhetőségét és együttdolgozását semmi sem igazolja. Beépítéskor nem elégséges pusztán a dokumentációban szereplő anyagok alkalmazása. A „gyártó által forgalomba hozott” feltétel szerint a készlet forgalomba hozójának (azaz a rendszergazdának) üzemi gyártásellenőrzési kötelezettsége is van, valamennyi (tehát nem csak az általa gyártott) rendszerelem végellenőrzését is el kell végeznie. A készlet forgalmazója úgy felel valamennyi rendszerelemért, mintha mindnek ő lenne a gyártója.
A meghatározás másik lényeges része, hogy a készletet „össze kell szerelni, hogy az építménybe be lehessen építeni”. Ez azt jelenti, hogy a rendszer a beépítést követően válik teljes értékű építési termékké, azaz valamennyi műszaki paramétere, tulajdonsága és a várható teljesítménye csak akkor lesz megfelelő, ha nemcsak az engedélyezett anyagokból, hanem a mindenkori kivitelezési előírásoknak megfelelően építik azt be.
Egy komolyabb kivitelezési hiba legalább annyi veszélyt hordozhat magában, mint a rossz minőségű anyagok alkalmazása.
A Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) fogalmazott meg műszaki irányelveket a hőszigetelő rendszerekkel (ETICS THR) és azok kivitelezésével kapcsolatban.
Ragasztott, szükség szerint mechanikai rögzítéssel ellátott hőszigetelő táblás homlokzati hőszigetelő rendszer, kéregerősítéssel illetve vakolással.
A vakolat egy összefoglaló kifejezése minden olyan vastag bevonatnak, ami egy falazat külső vagy belső oldalára kerül és a felület kiegyenlítésére, vagy az időjárási hatásoktól való megvédésére, párafékezésre szolgál. Anyaga lehet mész-cement, gipsz, diszperziós alapú.
Az épületek lábazatán, vagy támfalakon, kerítéseken fedőrétegként használt, magas transzparens kötőanyag tartalmú, színes szemcsékből álló 1,5 – 2,5 mm rétegvastagságú tartós bevonat.
A nemesvakolat egy összefoglaló kifejezése homlokzatok esetében, a záró/fedőrétegeként használt 1 mm-nél nagyobb rétegvastagságú jellegzetes textúrájú anyagoknak.
A homlokzatfesték egy összefoglaló kifejezése homlokzatok esetében, a záró/fedőrétegeként használt hagyományos festő technológiával felhordott vékony bevonatoknak.
A passzívház definíció szerűen „olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”. Az épület egy lakott négyzetmétere évente csak 15 kWh fűtési energiát igényel. Ilyen alacsony értéket csak kimagasló jó hőszigeteléssel (pl. 25-40 cm vastag hőszigetelés) lehet elérni. Bár némileg szokatlan ez a vastagság, sem a gyártása, sem a kivitelezése nem okoz nehézséget a szakembereknek.
Mivel a passzívházaknál célunk az, hogy a lakásban keletkező hőenergiát minden eszközzel bent tartsuk, ezért csak különösen jól záró, alacsony hőátbocsátási tényezőjű ablakokat szabad beépíteni. A szabályozatlan légcserét, ami jelentősen növelni tudja a hőveszteséget, lehetőség szerint a minimálisra kell csökkenteni, és a friss levegőt hőcserélőn keresztül célszerű a lakásba bevezetni. A légtechnikai berendezéseknek még egy előnyös tulajdonsága van: a beépített szűrő segítségével por-, pollen és egyéb szennyeződésmentes levegőt kapunk, ami a légúti megbetegedésekben szenvedők számára különösen fontos lehet. A megfelelő légcsere gondoskodik a lakásban termelődő pára elvezetéséről is. A passzívházakban inkább a száraz levegő a gond, semmint a párafeldúsulás. A magas belső felületi hőmérséklet miatt nincs penészesedési veszély a jól záró nyílászárók ellenére sem.
Mivel az épületben nincsen hagyományos értelemben vett hőtermelő berendezés, a kicsi, de létező hőveszteséget valami másnak kell pótolni. Ezt az energiát nagyrészt a lakás használata során keletkező „hulladékhő” biztosítja. A lakásban működő rengeteg villamos berendezés (TV, számítógép, mosógép stb.), a hétköznapi tevékenység (fürdés, főzés) elegendő hőt szabadít fel, sőt, a lakók maguk is mint egy mobil, 36,5 oC-os fűtőtest gondoskodnak az otthon melegéről. Egy felnőtt személy óránként nyugalomban is 120 W hőenergiát ad le, ami ilyen csekély veszteségek esetén már nem elhanyagolandó tétel. Természetesen az is jó, ha besüt a nap az ablakon, és a hőenergiáját az épületszerkezetek képesek tárolni, mert a megfelelő tájolással – nem állandó, de jelentős – energiaforrást kapunk.
1. Egyáltalán nem hőszigetel.
Az egyik legnagyobb elkövethető hiba a házépítés és felújítás során a hőszigetelés kialakításának elmulasztása. Egy otthon- különösen egy családi ház hőszigetelése – valóban nem kis összegbe kerülő feladat, de amennyiben egy percnyi kételye lenne, nézzük a számokat:
A homlokzati szigetelés megfelelő kialakításával a fűtés számla átlagosan 33%-al csökkenthető, a befektetésünk ára 3-4 év alatt meg is térül, ami nem tekinthető hosszú időnek egy ház fennállásában. Hangsúlyozzuk: homlokzati hőszigeteléssel! Tehát a tető-, padlás-, padló és pinceszigeteléssel ezek az értékek tovább javíthatóak. A szigetelés nem csak a téli hideg, hanem a nyári túlzott hőségtől is megvéd, így a klímafelhasználók áramköltségeit is lecsökkenti. Számításunkban még nem kalkuláltunk azzal, hogy az energia árak feltételezhetően tovább növekednek, tehát nem kérdés: mindez ellen mielőbb fel kell készülnünk.
2. Olcsó, rossz minőségű anyagokból próbálja „megúszni” a szigetelést
A piacon rengeteg típusú, különböző minőségű hőszigetelő rendszerrel találkozhatunk. A kiváló minőségű prémium termékektől a darabos, újrahasznosított hőszigetelőlapok – számos megoldás közül választhatunk. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy a különböző típusú és márkájú hőszigeteléseket keverve alkalmazzuk. Tehát azt javasoljuk, hogy tájékozódjon a hőszigetelések típusairól, azok előnyeiről és hátrányairól, és döntsünk egy megoldás mellett, hiszen mindegyiknek más hőszigetelő értéke van, egymással nem kompatibilisek, a rosszabb minőség, a rossz illesztés a szigetelés „gyenge pontjává” válhat, ahol köztudottanpáralecsapódás, majd penész alakulhat ki, vagy ami még rosszabb: leeshet, megrongálódhat a termék. Ha ez nem lenne elég, az ilyen döntés garanciavesztéssel jár, hiszen a gyártók csakis kizárólag rendszerre vállalják a kötelezettséget.
3. Vékonyabb hőszigetelő lapokon próbál spórolni.
Lehetséges, hogy pillanatnyilag az ár barátságosabbnak tűnik az építkezéskor egy vékonyabb hőszigetelő rétegválasztásánál, de gondolkodjunk inkább hosszabb távon! A vastagabb szigeteléssel több energiát spórolhat meg a következő évekre! Régebben 3-4 cm vastagság volt az elfogadott, ma már a 8 cm a kötelező, a jövőre nézve viszont a 9-10 cm EPS lap a javasolt.
4. Nem a leghatékonyabb helyen, vagy rossz sorrendben kezdi a hőszigetelés felújítását
A különböző területeken kialakított hőszigeteléssel más-más mértékű eredményt érhetünk el energia megtakarítás szempontból. A legnagyobb hőveszteség a falakon keresztül történik, kb 40 %-ról beszélhetünk, így érdemes azzal kezdeni. A lábazatokon, padlón 10-10 %, a padlásfödémen és nyílászárókon 20-20% távozik, mely utóbbiak javítása a legegyszerűbb és leggyorsabb. A sorrendet az évszakok is befolyásolhatják, hiszen télen a homlokzati és lábazati hőszigetelések elkészítése nem lehetséges.
5. Vízszigetelés elmulasztása
A víz a legnagyobb ellensége a hőszigeteléseknek,ezért nagy odafigyelést igényel ennek a problémának az elkerülése. Tartós nedvességet kapva jelentősencsökkenhet a hőszigetelő képesség, tehát mindenképpen a már kiszáradt helységekbe, jóval a betonozás, és más vízigényes feladatok után érdemes elkezdeni.
6. Szigeteletlen falrészek és hőhidak keletkezése
Sajnos nagyon gyakori hiba, hogy ahőszigetelésnél néhány felületi rész kimarad, mert sokan úgy gondolják, hogy ott nem annyira fontos lefedni, vagy hogy akkora kis rész úgysem számít, maradhat szigetelés nélkül. Ezek az elhanyagolhatónak tűnő figyelmetlenségek később sok bosszúságot okozhatnak, hiszen ezek a kihagyott pontok lesznek a penészesedés potenciális táptalajai. A hőszigetelés hatékonysága is nagyban lecsökken, hiszen a hő ezeken a réseken fog nagymértékben eltávozni.
A hőhidak kialakulását tehát meg kell előznünk, oda kell figyelnünk, hogy valóban minden egyes négyzetcentiméter egyforma vastagságban legyen leszigetelve, különösen odafigyelve olyan részekre mint a nyílászárók körüli rész, erkély, kerítéscsatlakozás. Itt bontásra is sor kerülhet, emiatt ne mulasszuk el ennek a területnek a hőszigetelését sem!
7. Hőszigetelés hibás rögzítése
A hőszigetelés megfelelő rögzítésének alapja a szigetelendő felület megfelelő előkészítése. Az egyenetlenségeket ki kell tölteni, vagy el kell távolítani. Figyeljünk arra is oda, hogy a vakolat alatt ne maradjanak üregek. Ezt kopogtatással egyszerűen ellenőrizhetjük. A por eltávolítása is nagyon fontos, hiszen a tapadás mértékét nagyban lecsökkentheti. Ezután jöhet az alapozás, melyet mélyalapozásnak is mindenképpen kell, hogy kövesse, végül a falat egybe kell csiszolnunk. Ezután már biztosak lehetünk a hőszigetelő lapok megfelelő rögzítésében.
Ha biztosra akarunk menni, akkor megfelelő mennyiségű és minőségű ragasztóanyagot és dűbelt is kell alkalmaznunk, hogy Önnél ne fordulhasson elő az, hogy a hőszigetelésleszakad. A gyenge minőségű dűbelek csak 4-5 évig bírják, ez nagyon kevés, pláne ha azt vesszük alapul, hogy a gyártók rendszereikre 8-10 év garanciát is vállalnak, valójában pedig akár 40-50 évig is kifogástalan állapotban maradhatnak. Azt javasoljuk, hogy az EPS lapok közel felét kenje be ragasztóval, és négyzetméterenként használjon 6 db dűbelt a biztos rögzítésért. Így a szigetelés maximálisan hatékony és hosszú életű lesz. Azért is fontos, hogy ne spóroljunk a dűbellel, mert így a szigetelő rendszerünk ellenállóbb lesz a viharok, a szél szívóerejével szemben, illetve megakadályozzák az úgynevezett matrac effektust, mely a hőmérsékletváltozás okozta zsugorodás és tágulás miatt jön létre.
Kényelmi kérdés, hogy zsákos vagy már kész ragasztóhabot választ, a lényeg, hogy a rendszerhez gyártott vagy ajánlott termék legyen, nehogy elveszítse a gyártó garanciáját.
Győződjön meg arról, hogy a megfelelő technikával ragasztja fel a polisztirol lapokat.Figyeljen az egyenletességre. Hagyományos ragasztó esetében pogácsás technikát alkalmazzunk, valamint a lapok széleit is mindig ragasztózzuk be, kész ragasztó esetében pedig hullámvonalakban vigyük fel.
8. Padlószigetelés elmulasztása
A padlószigetelést mindenképpen érdemes szakszerűen kialakítani már a ház megépítésénél,mert később csak bontással tudjuk azt pótolni. A falakkal való csatlakozásnál peremszigetelőre is szükség van, mert a hőhidak leginkább a falak és a padló találkozásánál alakulnak ki.
Az padlószigetelés nélküli házakban hőhíd a talaj fele keletkezik, a páralecsapódás itt történik, így a burkolat penészesedhet, tönkremehet.
9. Padlásfödém szigetelésének nem szakszerű kiépítése, használata
A padlásfödémen keresztül megdöbbentően sok hőenergia távozhat, amennyiben az nem megfelelően szigetelt. Egyszerűen kivitelezhető, akár utólag is, csupán párafékező fóliára és szigetelőlapokra van szükség. A padlásfödémet érdemes akkor is jól leszigetelni, ha nincs beépítve, hogy annak lehetőségét a későbbiekben fenntartsuk.
Gyakori hiba, hogy a normál hőszigetelő lapokat tárolónak használják, így megrongálódnak, esetleg el is törnek, szigetelő képességük csökken. Ha pakolni szeretnénk a padlástérbe, alakítsuk ki úgy, hogy az alsó rétegben terhelhető EPS lapot vagy kőzetgyapot táblátfektetünk, arra pedig OSB lapot.
10. Nem megfelelő garanciavállalás
Nagyon fontos megvizsgálnunk a termékek és a kivitelezők kiválasztásánál, hogy a garanciát ki vállalja. A legjobb, ha a gyártó előírásainak megfelelő termékeket és előírásokat követjük, rendszerben gondolkodunk, így a garanciát vállalják akár 8-10 évre is. A kivitelezők rendszerint kevesebb időre vállalják a garanciát, nehezebben is ismerik el az általuk okozott hibákat, azok kártalanítását is nehezebb kieszközölnünk.
kérdése van? lépjen velünk kapcsolatba!
24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot.